Már megint itt ülsz egy családi vacsorán. Két napja evett az ideg, mert tudtad, hogy ismét le kell ülnöd egy asztalhoz a párod családjával. Próbálsz minél inkább láthatatlan lenni, minimális mennyiséget szedni az előtted tornyosuló finomságokból, hátha így a mai napon nem lesz téma a súlyod. De eltoltad! Minek kellett még egy szelet húst elvenned a tálcáról? Az anyóspajtás már figyel is, megjelent a gonosz mosoly az arcán, nyitja a száját… és indulhat a buli.
Állásinterjúra mész. Ezt most nem szúrhatod el, kell ez a munka! Bemész, határozott leszel, lehengerled a leendő főnököd – ez a mantrád! Lenyeled a gombócot a torkodban és bemasírozol. Az első 5 perc jól telt. Aztán a súlyodra terelődik a szó. Miért vagy túlsúlyos? Okos embernek tartod magad egyáltalán? Nem is érted a kérdést, nem tudod, hogy erre hogy kell reagálni…
Úristen, én már akkora vagyok, mint egy bálna! Olyan hülye vagyok, hogy megettem ezt a süteményt!” – mondja ezt az egyik kedves barátnőd, aki egyébként káprázatosan csinos. Te meg ott ülsz, előtted még ott a süteményed fele, de már nem is fog lemenni a maradék, kicsit összeszorult a torkod, mert ha ő BÁLNA, na akkor te mi vagy?
Az egyik legjobb érzés a világon, ha az ember egyensúlyban van önmagával. Ezt persze nem egyszerű elérni. Az önbizalom törékeny, és könnyen meg lehet tépázni. Akármennyire is jól érzi magát valaki a bőrében, jöhetnek olyan szituációk, amelyek beviszik a balegyenest. Viszont ezeket a helyzeteket is kezelni kell valahogy. Ebben a bejegyzésben szeretnék nektek néhány tippet adni azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet reagálni egy-egy olyan szituációban, ahol a gondosan kialakított pozitív énképébe taposnak bele az embernek.
Válogasd meg a csatáidat
Nem lehet minden szituációban oroszlánként nekiugrani a másik torkának, de az sem működik, ha mindig nyuszi az ember. Először is azt érdemes eldönteni, hogy szándékos volt-e a sértés, vagy pusztán az oda nem figyelés eredményezte a láthatatlan pofont. Ki sértett meg? Milyen a kapcsolatotok? Akár a főnöködnek is elmondhatod, hogyha valami nem tetszett, hiszen a munkahelyeden töltöd az időd jelentős részét, de nyilván másként fogalmazod meg a véleményed a legjobb barátodnak, mint a munkaadódnak. Azt is mérlegelni kell, hogy érdemes-e belemenni a csatába.
Elengedés
Van az a fal, amit nem lehet áttörni, és van az az ember, akinek nehezebb lenne elmagyarázni, hogy miért sértő a viselkedése, mint megtanítani a nagymamádat okostelefont használni. Ha ez a helyzet áll fenn, és nem tombol benned kordában tarthatatlan düh, akkor lehet, hogy érdemes az elengedést választani. Igazából ez sem szégyen. Nekem is volt olyan ember az életemben, aki pozícióban mindig jócskán felettem állt, és bár nagyon kedvelt, mindig volt valami sértő megjegyzése, amit ő kedvességnek szánt, valójában viszont abszolút nem volt az. Először nagyon finoman megpróbáltam a tudomására hozni, hogy a megjegyzései sértőek, de a monológom végén értetlen tekintettel találtam szemben magam, a következő találkozásunkkor pedig minden kezdődött elölről. Ha százszor mondtam volna el a véleményem, akkor sem változott volna semmi, így elengedtem a dolgot, és a ritka esetekben, amikor összefutottunk, feldobtam a művigyorom az arcomra, meg a láthatatlan hangtompítómat a fülemre.
Csak őszintén!
Mondd el a másiknak, hogy mi nem tetszik! Persze ez sokszor nem egyszerű. Fel kell hoznod egy olyan témát, amit nem biztos, hogy amúgy szívesen feszegetnél, meg konfrontálódnod kell. Viszont, ha nem léped meg ezt, akkor ez jelzés a másiknak, hogy amit csinált/mondott, az részedről oké. Ilyenkor nem kell csodálkozni, ha megismétlődik a helyzet. Sokszor a környezetedben lévő emberek nem is tudják, hogy sértő, amit mondtak, szóval azzal, hogy felhozod a téged bántó dolgokat, akár abban is segíthetsz, hogy a barátaid, ismerőseid, vagy a családod toleránsabb hangnemet üssön meg akár másokkal szemben is.
Néha lehetsz nyers is
Nem mindig kell finomkodni! Ha tudod, hogy szándékosan jött a sértés, és nem is ez volt az első alkalom, akkor lehet, hogy érdemes felvenni a kesztyűt. Megmondhatod a másiknak, hogy semmi köze a testedhez, elmondhatod, hogy köszönöd, de te jól érzed magad a bőrödben, szereted a vastag lábad, a pocid, és nem zavar a nagy feneked. Vagy akár sokkolhatsz is a megszólalásaiddal:
– Na, lányom, úgy látom, már megint felszedtél pár kilót.
– Igen, így van! Szerintem jól áll! Peti is majd megőrül értem, most, hogy még kerekebb a fenekem! Gondoltad volna, hogy a fiad odavan a teltebb nőkért?
Pimaszkodj!
Nem kell mindig lábujjhegyen lopakodni a túlsúly témája körül. Van valaki a környezetedben, aki szerint a plus size-os nőknek csak jó bő, mindent takaró ruhadarabokat kellene hordania? Adott is már szuper divattanácsokat? Na, ezeket kell elfelejteni. Ha tudod, hogy találkozni fogsz az előbb említett kedves divattanácsadóval, akkor vedd elő a szekrényed legkevésbé szerény darabját – olyat, amiben jól érzed magad, és tudod is, hogy dögös vagy benne – és vedd fel azt!
Valaki szerint már nem kellene több franciasalátát enned? Szedj még egy nagy kanállal, és élvezetesen falatozd be! Aztán sütit se felejts el enni!
Szorítsd sarokba!
Vannak olyan emberek, akik csak sunyi módon akkor mondanak neked valami bántót, amikor más nem hallja? Pici szurkálódások meg gesztusok, amiket nem szabad magadra venned? Ugraszd ki a nyulat a bokorból! Mikor sokan vannak körülöttetek, kérdezz rá, hogy emlékszik-e rá, mikor ezt és ezt mondta neked, és kérdezd meg, el tudná-e magyarázni, hogy ezt mégis hogy értette, mert nem világos a számodra.
Vagy ha ez a módszer nem tetszik, akkor kényszerítsd a másikat arra, hogy olyasmikről kelljen hallania, amik a te világod részei. Ott az egész családi vagy baráti kör, meg ott a titkos kritikusod is? Nagyon jó! Mesélj nekik a pozitív testkép mozgalomról, a plus size divatról, ismert plus size-os emberekről, vagy bármiről, ami téged foglalkoztat.
Kérdezd meg, miért
Sokszor az előítéleteknek egészen kevés valós alapjuk van. Tényleg! Miért lenne például minden túlsúlyos ember lusta, csokifüggő és hasznavehetetlen? Csak kérdezd meg a másikat, hogy mire alapozza a véleményét! Lehet, hogy lesz válasza a kérdésre, de minél mélyebben mentek bele a témába, annál inkább ki fog fogyni a másik az érvekből, és talán egy kicsit el is gondolkozik azon, hogy nem minden fekete vagy fehér.
Vonulj el, építs le!
Fontos, hogy az ember kiálljon magáért, de van az a vita, vagy az a szituáció, amit nem lehet kezelni. Van az a pont, amikor azt kell mondani, hogy én nem akarok itt lenni, nem akarom ezt hallgatni, és nem akarom, hogy a társaságomban legyél. Ha fel kell állnod és el kell menned, vagy le kell építened valakit, mert nincs más választásod, akkor ezt a nehéz döntést is meg kell hoznod magadért!
Ne hagyd, hogy letapossanak!
Bármi történik, bármennyire nehéz helyzetbe kerültél vagy fogsz kerülni, fontos, hogy amennyire csak lehet, őrizd meg az önbizalmad. Baromi nehéz egy kellemetlen szituációban mosolyogni, magabiztosságot sugározni és úgy általában normálisan viselkedni. Viszont ha a sértegetőd azt látja, hogy a megjegyzései leperegnek rólad, akkor egy idő után nagyon össze tudod zavarni, és mivel a célját, hogy letaposson, nem tudta elérni, talán néhány próbálkozás után fel is hagy a próbálkozással. Persze ez nem biztos, mert vannak különösen hülye és gonosz emberek, de legalább az örömöt biztos nem adod meg a másiknak, hogy látott összeomlani!
Pálóczi Bogi
Kép és szöveg: Glitter and Fat
