„Utálom a kánikulát! Utálom ezt a nyamvadt hideget! Jajj, én úgy utálom ezt az embert! Utálok korán kelni! Édes Istenem, de nagyon utálom ezt a boszorkányt! Már megint mindenért én voltam a hibás, úgy utálom! De utáltam a mai vacsorát! Utálok sorban állni! Ez a nadrág valami borzalmas, utálom! Áh, hagyjuk, utálom! UTÁLOM! UTÁLOOOOOM!”
Te hányszor mondod egy héten, hogy utálsz valamit? Rájöttem, hogy én elég sokszor!
Alapvetően pozitív személyiségnek tartom magam. Igyekszem jó döntéseket hozni, jól cselekedni magammal és másokkal szemben, és nem összerogyni egy-egy nehéz helyzet súlya alatt. A szavaim mégsem mindig tükrözik ezt a filozófiámat.
Sokszor rosszul fejezem ki magam. A szavaim nem állnak összhangban egy-egy helyzet komolyságával. Vannak dolgok, amelyeket tényleg utálok, akár még joggal is, de nem kell, hogy a meleg, egy előnytelen farmer vagy a nekem nem tetsző feladatok ezek közé tartozzanak. Nem lehet mindent utálni, egyszer csak túl sok lesz ebből a szóból. Végül pedig én leszek az, aki belefullad ebbe az utálattengerbe.
Ezért úgy döntöttem, hogy egy hónapra megválok ettől a kifejezéstől. Helyette maximum a „mérsékelten szeretem” kifejezést fogom használni. Nem mondom, hogy könnyű lesz, hiszen valóban sokszor meggondolatlanul, valós tartalom és érzelmi töltet nélkül dobálóztam ezzel a kifejezéssel. Motivációként azt találtam ki, hogy minden alkalommal, ha véletlenül kicsúszik a bűvös “utálom” a számon, bedobok 100 forintot a perselyembe, a hónap végén összegyűlt összeget pedig nem költhetem magamra, hanem valaki másra kell fordítanom.
Szóval a kihívás elfogadva! Októberben jövök az eredménnyel! Jaj, igen és még egy dolog. Nektek is ajánlom a Ho’oponopono módszert, aminek a lényege az, hogy egy-egy nehéz helyzetben, vagy ha olyan emberrel ütközünk, konfrontálódunk vagy szimplán csak találkozunk, 4 kifejezést mondogatunk, amelyek a következők:
Sajnálom.
Kérlek, bocsáss meg.
Köszönöm.
Szeretlek.
Vannak, akikkel kifejezetten nehezen boldogulok a mindennapjaimban, és nem is igazán érzem azt, hogy lenne eszközöm a kezelésükre. Nemrég beszélgettem egy kedves ismerősömmel, aki azt javasolta: ahelyett, hogy utálatot és haragot sugároznék feléjük, inkább próbáljam elárasztani őket pozitív gondolatokkal. Nem tudom, hogy lesz-e bármilyen eredménye a kísérletemnek, de úgy döntöttem, hogy szeptemberben „szanaszét” Ho’oponoponózok minden negatívumot az életemben!
Kép és szöveg: Glitter and Fat
