Sziasztok!
Fruzsi vagyok, 24 éves. Amióta csak az eszemet tudom, duci voltam. Sokszor gúnyoltak miatta, barátkozni sem szerettek velem, mert túlságosan kilógtam a sorból, ráadásul extrém voltam hozzájuk képest (vidéken a színes haj már túlzásnak is számít), de mindig mosolyogtam, mert én megfeleltem magamnak – legalábbis azt hittem.
Elbújtam a hatalmas pólók mögé, nem törődtem magammal. Aztán lett egy barátnőm, akivel hasonlóan néztünk ki, és minden megváltozott.
Csinosítgattam magam, és a férfiak csak úgy bomlottak utánam, minden ujjamra juthatott volna 2-3. Imádták a husiságom. Az első nagy szerelmem is kimondottan a ‘van mit fogni rajta’ lányokat szerette.
Lelkileg sok gondot okozott, de rájöttem idővel, hogy én azon szerencsés emberek közé tartoztam és tartozom ma is, aki nem mindig a külsejével arat sikert, hanem a személyiségével.
Egy szó, mint száz, ha nem is mindig nézünk ki jól, de ha mosolygunk, akkor bármit elérhetünk.
Szeretetteljes üdvözletemet küldöm a plus size magazinnak, hogy ennyi segítséget ad a molett csajoknak, millió puszi.
Pál Fruzsina
Ha te is üzennél valamit a plus size közösségnek, írj az info@plus-size.hu e-mail címre! Várjuk a leveled!
