Mindig boldog, nevetős, pozitív ember? Ne dőlj be a boldogságiparnak!

Kozma Rita, Napi Plus, Önbizalom rovat

Nevetések, vidámság vagy épp csöndes megfigyelés? A legtöbben azt mondanák, hogy a hangosan nevető ember biztos a legvidámabb. Biztos ez? Biztos ez kell nekünk, neked?

Aki ismer, tudja, hogy tudatosan, mondhatni célirányosan keresem (majdnem) mindenben a jót, a szerethetőt. A rossz helyezetekből mit tanulhatok, mi volt benne a feladat és miért jó, hogy az a dolog megtörtént. Kivéve a tragédiákat, azt roppant nehezemre esik még elfogadni.

Szóval erre állítottam be az agyamat (igen, ez nem jön csak úgy magától), hogy a lekésett buszban, a rossz szomszédban vagy épp a “nem jön rám a kedvenc ruhám” állapotban is keressem a jót (például ha nem jön rám a kedvenc ruhám, akkor itt az idő pár kilót leadni vagy épp rájönni, hogy lehet egy új kedvenc ruhám).

De amitől kiráz a hideg, az a mindig vidám, mindig nevetős, mindig boldog állapot.

Eleve szkeptikusan fogadom a nagyon látványosan vidám és önfeledt embereket, hiszen miért kell megsokszorozva megmutatni a jókedvet, jó hangulatot. Nem egy helyen olvastam, hallottam már, hogy a telt nők vidámabbak és ehhez mindenképpen hozzátartozik a fülsüketítő kacaj. Több vékony, vidám nőt és férfit is ismerek.

Félre ne értsétek, nincs bajom a nevetéssel, csak érezhető, hogy mi az őszinte és mi az erőltetett. Egy hallgatag, csöndes, befelé forduló ember is lehet boldog vagy vidám, de az is, aki olykor nevet, máskor komolyan beszél – ettől függetlenül lehet pozitív szemléletű.

Nem az a lényeg, hogy olyannak kell lenned, mint a Coca-Cola vagy a Nivea reklámban szereplő művi, “nagyon boldog család vagyunk és az élet annyira szép, hogy ez elviselhetetlen”. Mert ez hazugság, álszentség. Nem arra kell vágyni, hogy mindenáron boldognak tűnj és mások boldognak lássanak, inkább az önazonos boldogságra kell törekedni, és arra, hogy a lehető legtöbb dologban keresd a szépet, a jót, ha pedig valamiben sokadszorra sem sikerül, ne tegyél bele több energiát, ne foglalkozz vele. Nem ér annyit az egész.

Szóval a mérleg nyelve jobb, ha arra billen, ami által és ahol több a jó kedv és a sikerélmény, de igenis foglalkozni kell a nem épp kellemes történésekkel is, hiszen lehet, hogy éppen ebből tanulunk. És nem feltétlenül tanul mindenki hangos hahotázással, lehet valaki éppen csöndben háttérbe húzódik és úgy, ott találja meg a saját maga boldogságát.

Vidámnak, pláne boldognak lenni jó. csak ahogy minden ember más, mindenki másra vágyik és máshogy nyilvánul meg nála a jókedv. Arra koncentrálj, hogy te miképp, milyen formában szeretnéd megélni a boldogságod. Ne foglalkozz a reklámok túlcsordult boldogságüzenetével és még véletlenül se hasonlítsd magad egy teljesen más habitusú emberhez.

  • 0
  • Nyomtatom