Ha nem tudják az emberek, mi az igazság…

Erdős Juci, Önbizalom rovat

Nemrég voltam vérvételen, és amikor én kerültem sorra, rendes gyerek módjára adtam is a karomat a nővérnek. Míg csapoltak, egy másik nővér, aki a betegeket veszi fel az ablaknál, bejött a szobába, mert az unokájától – aki kb. 12 éves lehetett – is vettek vért. Aztán a nagymama-nővér felkísérte a kislányt egy másik emeletre, újabb vizsgálatra, ebből kifolyólag addig a betegfelvételről hiányzott.
Leadtam a havi véradagomat, így már csak ücsörögtem a váróban, hogy elálljon a vérzés, s közben figyeltem…
Megfigyeltem az embereket, mennyire felháborodtak azon, hogy a két betegfelvevő ablaknál csak egy hölgy dolgozik. Emiatt majdnem állt is a sor, nem haladtak túl gyorsan, ez igaz.
Mindenki hőbörgött: volt, aki már az unokáját kísérgető dolgozó főnökét kérette. Volt, aki kivetkőzve magából káromkodott. Volt, aki mindennek elhordta a nővért, és állította, a sleppjével lóg valamerre.
A kolléganői természetesen a nővér mellé álltak, és nyugtatták a tömeget: mindjárt jön, csak fontos telefont kapott.
Én meg tudtam, hogy a beteg kisunokáját kísérte fel ultrahangra.
Nem szóltam bele, csak hallgattam, miket mondanak az emberek, ha nem tudják, mi is az igazság.
De ha tudták volna, vajon megértőbbek lettek volna?

Erdős Juci
Plus Size Photography

  • 0
  • Nyomtatom